Grand Vin

A szuperlatívuszok borának elnevezése. Csak az abszolút csúcsborokat lehet "nagy" vagy "grand vin"-nek nevezni.

Szakemberek által kóstolva a "100 pontos rendszerben" 94 és 100 pont közötti pontszámot kap. A "20" (a "20 pontos rendszerben") vagy a "100" (a "100 pontos rendszerben") szenzációnak számít. Ezeket a borokat gyakran az "évszázad bora" vagy akár az "évezred bora" címmel is kitüntetik.

Másrészt az ilyen magas minősítések szerzőit néha túlzott "nagyvonalúsággal" vádolják más műértők. Ezen túlmenően az ilyen magas minősítésekben néha a "perifériás politika" is szerepet játszik, amelynek feltehetően inkább a pénzhez, a marketinghez, a presztízshez és a hatalomhoz van köze, mint a bor valódi minőségéhez.

Ezért alapelv, különösen az igazi ínyencek körében, hogy ezt az elitista megnevezést csak rendkívül takarékosan használják, és ugyanakkor ne fogadják el más ínyencek "nagyszerű" értékelését általánosságban és elhamarkodottan, nem is beszélve egyes borászok/borházak öndicséretéről és/vagy egyes marketingmenedzserek nagyképű "fecsegéséről".

A Grand Vin kifejezés gyakran a prémium borokkal kapcsolatos, különösen a bordeaux-i régióban. Champagne kapcsán ez a kifejezés a Champagne régióból származó legjobb és legmagasabb minőségű pezsgőkre utal. A Grand Vinnek minősülő Champagne-t kivételes minőség, kiváló termelési módszerek és kiemelkedő érzékszervi jellemzők jellemzik. Ezek a borok évszázados hagyományok, szigorú szőlészeti eljárások, valamint a legjobb szőlőfajták és parcellák gondos kiválasztásának eredményei.

Champagne régió Franciaország északkeleti részén található, és öt fő területet foglal magában: Montagne de Reims, Vallée de la Marne, Côte des Blancs, Côte de Sézanne és az Aube. Ezek a területek különböző termőhelyeket kínálnak, ami a termelt pezsgők sokféleségében és minőségében is tükröződik. Champagne talaja főként krétából, mészkőből és márgából áll, ami a boroknak egyedülálló ásványosságot és frissességet kölcsönöz.

A Grand Vin Champagne előállításához használt szőlőfajták elsősorban Chardonnay, Pinot Noir és Pinot Meunier. E három szőlőfajta mindegyike sajátos tulajdonságokkal ruházza fel a bort: a Chardonnay eleganciát és finomságot, a Pinot Noir struktúrát és testességet, a Pinot Meunier pedig gyümölcsösséget és lágyságot kölcsönöz a bornak. E szőlőfajták gondos kiválasztása és precíz termesztése elengedhetetlen a Grand Vin szintű pezsgő előállításához.

A champagne-i szőlőszüret hagyományosan szeptember vége és október eleje között zajlik, az év éghajlati viszonyaitól függően. A szüret egyik legfontosabb eleme a kézi szedés, amely biztosítja, hogy csak a legjobb és legérettebb szőlőszemek kerüljenek kiválasztásra. Ez egy munkaigényes folyamat, de elengedhetetlen a szőlő és végső soron a pezsgő kiváló minőségének biztosításához.

A szüret után a szőlőt a présházakba szállítják, ahol kíméletesen préselik, hogy kivonják belőle az értékes nedűt. Az első préselés, más néven "cuvée" során nyerik a legtisztább és legjobb minőségű mustot, amelyből a legjobb pezsgők készülnek. A második préselés, az úgynevezett "taille" gyakran alacsonyabb minőségű borokhoz vagy házasításhoz használják. Az erjesztés rozsdamentes acéltartályokban vagy tölgyfahordókban történik, a kívánt pezsgőstílustól függően.

A Grand Vin Champagne előállításának fontos lépése az assemblage, a különböző alapborok keverése a tökéletes egyensúly és komplexitás elérése érdekében. Ez a művészet nagy szakértelmet és tapasztalatot igényel a pincemesterektől, akiknek évről évre biztosítaniuk kell a pezsgő egyenletesen magas minőségét. Az alapborok különböző évjáratokból és dűlőkből származhatnak, ami növeli a végtermék összetettségét és komplexitását.

Az összeszerelést követi a második palackos erjesztés, amelyet "Méthode Champenoise" néven is ismerünk. Ez a Champagne-ban évszázadok óta alkalmazott hagyományos módszer adja a pezsgő finom perlage-ját és jellegzetes habját. A palackokat élesztő és cukor keverékével zárják le, és több évig tárolják a Champagne régió hűvös pincéiben. Ez idő alatt a szén-dioxid fejlődik, és a bor a seprőn érik, ami további komplexitást és ízeket kölcsönöz neki.

Egy másik fontos folyamat a rébuszolás, amelynek során a palackokat fokozatosan forgatják és billentik, hogy az élesztő üledék a palack nyakába kerüljön. Ezt a folyamatot hagyományosan kézzel végzik, bár manapság gyakran használnak gépi riddlinggépeket. A fodrozás után a palackokat degorzsálják, amely során az élesztő üledéket eltávolítják, és a palackot felöntik a bor és a cukor keverékéből álló adagolóval. Az adagolás határozza meg a pezsgő édességfokát, a brut nature (nagyon száraz) és a doux (édes) között.

A degorzsálást követő utolsó lépés az érlelés, amelynek során a pezsgőt több hónapig vagy évig tárolják, hogy tovább harmonizálják és finomítsák aromáit. Csak ezután kerül a piacra Grand Vin Champagne néven, készen arra, hogy a legigényesebb ízlelőket is megörvendeztesse.

A Grand Vin Champagne több mint egy ital; a kézművesség, a hagyomány és a kiválóság kifejeződése. Minden egyes korty elárulja a borászok szenvedélyét és elkötelezettségét, akik ezeket a kivételes borokat készítik. Az ízek sokfélesége, a perlage finomsága és az íz eleganciája teszi a Grand Vin Champagne-t felejthetetlen élménnyé, a luxus és a kifinomultság szimbólumává.

 

 

 

Vissza a lexikonhoz és a szójegyzékhez | Itt jártál: Grand Vin